Ebben az anyagban a szeged-alsóvárosi napsugaras házakról eddig készült fotóim javát gyűjtöttem össze, egybe rendezve. A fotók előtt viszont jöjjön egy rövid ismertető erről a Szegedi Értékek között is szereplő érdekességról.
Az úgynevezett napsugaras oromzatú házak kifejezettem Szegeden és környékén váltak elterjedté a 18. század folyamán, illetve az innen elvándorlók terjesztették el a környező falvakban és városokban is, pl Orosházán, Makón, vagy a mai Szerbia területén, Adán, Óbecsén.
A század pestisjárványait követően elterjedő Szentháromság jelkép (az ősi napsugár motívumokkal díszített háromszög, középen Isten szemével) megjelenítésre kiválóan alkalmas volt a házak utcára néző oldalának háromszög alakú fa oromzata, közepén a padláslyukkal, amit napsugarakat formázó falécek vesznek körbe. Ezt a padláslyukat egyébként Szegeden “Istenszömnek” nevezte a nép, innen ered a házak másik elevezése is, az Istenszemes- vagy Istenszömös-ház.
Az 1879-es Nagyárvíz hatalmas pusztítása után Szeged újjáépítése során is szerencsére megtartották ezt a házépítési módot illetve motívumot, ekkor – főleg a mezőgazdasággal és fűszerpaprika termesztéssel – foglalkozó Alsóvárosban komplett utcák épültek meg ilyen házakból, még típustervek is voltak, amik közül lehetett választani.
Az első világháború után már egyre kevesebb ilyen ház épült, ugyanakkor még az 1940-ben létrehozott ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap, melynek célja sokgyermekes családok támogatása volt) keretei között felépített házaknál is használták a napsugaras motívumot, kifejezetten Bálint Sándor néprajzkutató javaslatára, aki egyébként is kiemelten kutatta ezt a fontos szegedi motívumot.
Ezt követően viszont szinte teljesen megszűnt ez az építkezési mód, sőt a meglévő házak közül is egyre többet bontottak le, vagy alakítottak át, ami során az utcára néző fa oromzatot megszüntették, illetve kicserélték betonra vagy téglára.
A 21. századot már csak néhány tucat olyan ház érte meg Szegeden, ami eredeti- vagy közel eredeti formájában őrzi ezt az Istenszömös-napsugaras fa oromzatot, zömében az Alsóvárosban, főleg a Pásztor utca, Nyíl utca és Szabadsajtó utca környékén. Emellett a városban és a csatolt részein található még 1-2 darab Móravárosban, Felsővárosban, Tápén, Kiskundorozsmán és Szőregen is.
Állapotuk vegyes, főleg a védelem alatt állók szépen fel vannak újítva, de sajnos akad köztük elhanyagolt, leromlott állapotú is. Zömében lakóházként funkcionálnak, de van köztük panzió is, illetve a Nyíl utca 43. szám alatt lévő épületben lett kialakítva az Alsóvárosi Napsugaras Tájház, amelyben megismerkedhetünk Alsóváros és az itt őshonos paprikatermesztés történetével is.
Mind közül a legszebb talán a Pásztor utca 39. szám alatt álló ún. Szamaras-ház, amin egyrészt szépen felújítva tekinthető meg a napsugaras oromzat is, másrészt bónuszként még egyedi, népi motívumok is helyet kaptak a homlokzatán, ahogy az a lentebbi fotók között is jól látható. 🙂
Végezetül pedig pozitívumként érdemes megemlíteni, hogy hagyománytiszteletből manapság is készül itt az Alsóvárosban néhány olyan magánház, kocsibeálló, vagy például kapu, ami tartalmaz napsugaras motívumokat, részleteket.
Fotók: Papdi Balázs
Szöveg: Papdi Balázs a SzegediÉrtékek.hu alapján
